...és rövid időn belül másodszorra ébredtem fel arra, hogy ma megszületik a kislányunk. Korán keltünk, mert 7 órára bent kellett lenni a kórházban. Oda is értünk és egyenesen a szülészet felső szintjén jelentkeztünk. Ott már "ismerősként" köszöntöttek minket. A vajúdóban 20 percig a CTG-t is felrakták (ismét), majd egy csomag infúziót is bekötöttek. Ott találkoztam több olyan kismamával is, akik valóban vajúdtak. Háááát, mit mondjak?! 9 hónapig folyamatosan arra készültem, hogy én is természetesen fogok szülni, ezért rosszul érintett a doki császármetszéssel kapcsolatos "bejelentése". Akkor, ott a vajúdóban mégis elgondolkoztam azon, hogy nem biztos, hogy irigykednem kell a szenvedésekért.
A következő sorokat "CSAK ERŐS IDEGZETŰEKNEK!" ajánlom.:)
9 óra körül betoppant a műtős emberke, ekkor az összes ruhámat "ledobtam" magamról. (Pedig nem is volt az esetem, mégis ilyen hatással volt rám.:) Ő felpakolt a nagykerekes ágyra és már robogtam is a műtő felé. Bent volt már a doki és nyugtatgatni próbált: "Anikó, ne izguljon! Ma én sem izgulok, még a kezem se remeg". Ettől valóban megnyugodtam. :) A műtős feltargoncázott a műtőasztalra, megjelent az aneszteziológus, aki mellett még egy idősebb hölgy munkálkodott. A dokimat segítette egy női orvos és még két emberre emlékszem, akik csak úgy szemlélődtek. Lemosták jóddal a hátamat, adtak egy érzéstelenítő injekciót, ami után következett a vastagabb tűvel a gerincérzéstelenítő. Ezekből nagyon keveset érzékeltem, hála Istennek. Ezután letakartak a műtős lepellel, a bal karomra vérnyomásmérőt raktak és miután az érzéstelenítőtől már nem éreztem semmit, elkezdték a műtétet. Igazából csak az maradt meg bennem, amikor Jankát vették kifele és azt beszélték, hogy mekkorra nagy baba. Majd gyorsan elvitték megvizsgálni az én nagy magzatmázas lánykámat, utána visszahozták néhány pillanatra és a fejemhez tartották. Már akkor, ott csupaszon és mázasan is gyönyörűnek találtam. :)
Ezután kivitték lefürdetni és felöltöztetni. Amikor visszahozták szóltak, hogy Fecó fürdette meg. Ezen kicsit meglepődtem, de nagyon örültem neki. 
A műtét többi részére már alig emlékszem, mert Jankát ismét a fejemhez tartották és így már csak rá koncentráltam. A végén megint jött a műtős és egy gurulós ágyon leszállított a szülészeti őrzőbe, ahol 6 órát töltöttem. Az első két órában - mint ahogy a műtét alatt is - folyamatosan vacogtam, a doki szerint az izgalom, az érzéstelenítő és a műtőben a hűvös levegő miatt. Nem sokkal azután, hogy lekerültem az őrzőbe, Jankát is behozták, hogy meg legyen köztünk a bőrkontaktus. Rátették a mellemre, ő pedig elkezdte szopikálni. Akkori állapotomra való tekintettel erről most inkább nem közölnék képeket :). "Kicsit lekötve" éreztem magam, mert mellkastól lefelé nem érzékeltem semmit, a fejem nem emelgethettem és közben ott volt életem új főszereplője.
9 óra körül betoppant a műtős emberke, ekkor az összes ruhámat "ledobtam" magamról. (Pedig nem is volt az esetem, mégis ilyen hatással volt rám.:) Ő felpakolt a nagykerekes ágyra és már robogtam is a műtő felé. Bent volt már a doki és nyugtatgatni próbált: "Anikó, ne izguljon! Ma én sem izgulok, még a kezem se remeg". Ettől valóban megnyugodtam. :) A műtős feltargoncázott a műtőasztalra, megjelent az aneszteziológus, aki mellett még egy idősebb hölgy munkálkodott. A dokimat segítette egy női orvos és még két emberre emlékszem, akik csak úgy szemlélődtek. Lemosták jóddal a hátamat, adtak egy érzéstelenítő injekciót, ami után következett a vastagabb tűvel a gerincérzéstelenítő. Ezekből nagyon keveset érzékeltem, hála Istennek. Ezután letakartak a műtős lepellel, a bal karomra vérnyomásmérőt raktak és miután az érzéstelenítőtől már nem éreztem semmit, elkezdték a műtétet. Igazából csak az maradt meg bennem, amikor Jankát vették kifele és azt beszélték, hogy mekkorra nagy baba. Majd gyorsan elvitték megvizsgálni az én nagy magzatmázas lánykámat, utána visszahozták néhány pillanatra és a fejemhez tartották. Már akkor, ott csupaszon és mázasan is gyönyörűnek találtam. :)
Ezután kivitték lefürdetni és felöltöztetni. Amikor visszahozták szóltak, hogy Fecó fürdette meg. Ezen kicsit meglepődtem, de nagyon örültem neki. A műtét többi részére már alig emlékszem, mert Jankát ismét a fejemhez tartották és így már csak rá koncentráltam. A végén megint jött a műtős és egy gurulós ágyon leszállított a szülészeti őrzőbe, ahol 6 órát töltöttem. Az első két órában - mint ahogy a műtét alatt is - folyamatosan vacogtam, a doki szerint az izgalom, az érzéstelenítő és a műtőben a hűvös levegő miatt. Nem sokkal azután, hogy lekerültem az őrzőbe, Jankát is behozták, hogy meg legyen köztünk a bőrkontaktus. Rátették a mellemre, ő pedig elkezdte szopikálni. Akkori állapotomra való tekintettel erről most inkább nem közölnék képeket :). "Kicsit lekötve" éreztem magam, mert mellkastól lefelé nem érzékeltem semmit, a fejem nem emelgethettem és közben ott volt életem új főszereplője. Már akkor és ott, Janka Juhász mamától megkapta élete első babáját, ami azóta is az ágyában van.
Közben lassan kiment az érzéstelenítő hatása. Áttámogattak a szomszédos kórteremben, ami szerencsére csak 3 ágyas volt. Itt egy kisfiú, Kornél és két kis ikerfiú, Áron és Benedek várta már, hogy megtörjön a férfiuralom.
Délután már eljött Juhász papa, hogy megnézze első lányunokáját, 
este pedig a teljes Bogya család is megcsodálta a legújabb jövevényt. 
Sőt Kriszti és Csabi is eljöttek, és Kriszti még ölbe is vette Jankát.
este pedig a teljes Bogya család is megcsodálta a legújabb jövevényt. Sőt Kriszti és Csabi is eljöttek, és Kriszti még ölbe is vette Jankát. Első este a csecsemősök megmutatták, hogyan kell a köldökápolást és a tisztába tevést intézni. Éjszaka még lehetőség volt arra, hogy náluk aludjon Janka és akkor hozták ki, amikor sírni kezdett. Szükségem is volt egy kis pihenésre, bár a műtét utáni első éjszakát inkább a folyamatos helyezkedéssel töltöttem. Ugyanis sehogyan sem volt jó, se jobbra, se balra, hagyatfekve pedig pláne. Mindig úgy éreztem, amikor elfordultam valamelyik oldalra, hogy a belső szerveim arra fognak kiesni. Érdekes érzés. Szóval ennyi történt a nagy napon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése