A kórházi napok...

A pénteki napot szinte teljesen végigaludta Janka, ami ilyenkor teljesen normális. Én is próbáltam valamicskét pihenni, több-kevesebb sikerrel. Aznap meglátogatott minket Ibi néni, Szimi és tesóm, Éva. Este már volt fürdetés is, ahol próbáltuk ellesni a megfelelő fogásokat. Janka éjszaka bepótolta, amit nappal kihagyott. 1 órától 3 óráig fent volt, sírdogált, evett (vagy legalábbis próbált), majd sírdogált, evett. Így hajnalra teljesen kiütöttem magam. Az egyik csecsemős pont bent volt a szobánkban, amikor Janka egy kis barnaságot bukott. Mondtam neki, hogy biztos a boszorkánytej miatt ilyen barna. Ugyanis már az előző nap egy másik csecsemős megállapította, hogy boszorkánytejem van, ami a jobb mellemből jön és barnás színű. Ez az éjszakai csecsemős "tájékoztatott", hogy ilyet nem szabad a babáknak adni, mert a gyomra nem bírja. Mindezt egy kialvatlan éjszaka után mondta egy elsőgyerekes anyukának. Szóval "mérgeztem" a gyerekemet, ráadásul a tejemmel. Azt javasolta, hogy reggel fejjem le a tejet, Jankának pedig kérjek pótlást. Másnap kiderült, hogy mindössze 5-6 csepp volt már csak, ami maradt és semmilyen gondot nem okoz, ha a baba is kap belőle. Itt derült ki, hogy ahány probléma, annyi megoldás lehet a babákkal kapcsolatban és hogy engem milyen könnyen meg lehet ijeszteni, ha Jankáról van szó.

Szombaton Ibi és Gergő is meglátogatott minket, majd délután Évi és Anita is eljöttek. Ezen a napon hazaengedték a fiúkat és új szobatársakat kaptunk: Olivért és Rebekát. Rebeka anyukája egy hatalmas, kövér lány volt, aki úgy pattogtatta a mafla élettársát, mint egy cirkuszi, idomított medvét. A srác még éjszaka is bent maradt, ha a szülésznők nem vették észre, mert a csaj egyszerűen nem érezte magát arra képesnek, hogy ellássa a kislányt.

Vasárnap anyuék elhozták Bogya mamát is, hogy meg tudja nézni a 3. dédunokáját. :) Majd Jankával ezt az éjszakát is a csecsemősöknél töltöttük, mert problémáink voltak a szopizással. (Mióta itthon vagyunk, ilyen gondunk egyszer se volt.)

Hétfőn pedig 11 körül, miután megkaptuk a zárójelentéseket, Fecó értünk jött és elindultunk haza. Janka végigaludta az egész utat. Anyu ragulevessel és madártejjel várt minket.

És így elkezdődött itthoni életünk Jankával.